Miután hétfőn elfogadták a német kormánypártok (CDU és CSU) a közös szeptemberi választási programot, a Financial Timesnak adott interjút a legesélyesebbnek tartott kancellárjelölt. Ebben Armin Laschet olyan üzeneteket is megfogalmazott (például ideális hozzáállás Oroszországhoz és Kínához), amelyekben összhang mutatkozik Orbán Viktor kormányfő minap kifejtett álláspontjával, de több olyan téma is felbukkant, amelyben jelentős konfliktus látszik kibontakozni köztük.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mai kormányinfón hozzászólt az EU jövőjével kapcsolatos vitákhoz. Június 19-én érkezhet a magyar kormány EU jövőjéről szóló munkaterve.
„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.
Az Európai Unió tanulmányozza a "praktikus megoldásokat" a vitás kérdések rendezésére azon közép- vagy kelet-európai országokkal, amelyek blokkolják a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap elfogadását, de nélkülük is továbblép, ha nem születik megoldás - jelezte szerdán Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a szenátusban.
A mai elemzésünkben leírt egyik ütközőzóna máris látványossá vált, ugyanis félreérthetetlenül határozottan visszaszólt közleményében az Európai Unió Bírósága a német alkotmánybíróságnak annak keddi, Európai Központi Bankot érintő döntésére. A luxemburgi uniós bíróság üzenetének lényege: csak nekünk van hatáskörünk megmondani, hogy az EKB jól csinálja-e, amit csinál, és mi már 2018-ban eldöntöttük ezt, úgyhogy ne szóljatok bele. Másrészt mi az EU Bíróságaként felette állunk a tagállami bírósági rendszereknek, amelyeknek egyébként is kötelességük végrehajtani az uniós joganyagot, ha pedig ez mégsem történne meg, akkor az veszélyeztetné az uniós jogrend egységességét, és sérülhetne az unión belüli jogbiztonság.
Az európai uniós alapszerződések értelmében a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EU közúti áruszállítási ágazatának reformjáról szóló, nemrég részben elfogadott jogszabálycsomag azonban nem ezt az egységet szolgálja, sőt, kifejezetten kettős mércét generál az Európai Unió tagállamai között. Felvetődik tehát a kérdés: mely tagállamok érdekeinek érvényesüléséig fontos az egyenlőség, illetve az uniós alapszabadságok, mint szerződéses alapelvek?
Az alábbiakban Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.
Bár hivatalosan cáfolni igyekezett a brit kormány azt a mai sajtóban megjelent kiszivárogtatást, hogy az EU puhatolózó beszélgetéseket folytatott a britekkel arról, hogy elhalasztanák a március 29-én bekövetkező Brexitet, de a terv cáfolata nem sikerült túl erősre. Ráadásul az ír kormány máris azt jelezte: ők nem gördítenének akadályt az ügy útjába. A német külügyminiszter pedig csak annyit mondott: nincs még itt az ideje, hogy a Brexit elhalasztásáról beszéljünk.
Lengyelország vétót emel a Magyarországgal szembeni európai uniós szankciók ellen, ha az ügy a Tanács elé kerül - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter litván hivatali partnerével csütörtökön Vilniusban folytatott megbeszélését követően, a két politikus közös sajtóértekezletén.
Úgy tűnik, nem hasalt el, csak a nyilvánosság megkerülésével folytatódik a németek és a franciák azon terve, hogy egy szűkebb és szorosabb európai integrációt hozzanak létre a mostani EU keretein belül. A francia gazdasági miniszter ugyanis egy hétfői belgiumi diákfórumon azt vázolta, hogy az EU újraalapító szerződését két éven belül meg kellene alkotni, miután 2017-ben túl leszünk a francia és a német választásokon. Emmanuel Macron javaslata szerint ez az új alapszerződés az életszínvonalban és gazdaságilag egymáshoz közelebb lévő, erősebb uniós országokat foglalná magába és azzal indokolta a javaslatot, hogy ha nem teszünk semmit, akkor Európa, illetve az eurózóna szétesik.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Csak novemberben 2300 drónt indítottak, melyek legalább fele csali volt.
Sok buktatója lehet a hatalmas üzletnek.
Az uniós ombudsman páros lábbal szállt bele az Európai Bizottság elnökébe.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
